Történelmi Animációs Egyesület

Mohács 1526

Animációs dokumentumfilmek

A mohácsi csatát bemutató animációs dokumentumfilm elkészülte után Egyesületünk további csaták fel­dol­go­zá­sát tűzte ki célul. Siker esetén a csapat egy tízrészes do­ku­men­tum­film-sorozatot, vagy egy tíz­ré­szes, klasszikus felépítésű do­ku­men­tum­film-sorozat animációs be­tét­jé­nek el­ké­szí­té­sét tervezi. Az animáció filmes betétként való al­kal­ma­zá­sá­ra már történtek sikeres kísérletek az „Időutazás az osz­tály­te­rem­ben” című is­me­ret­ter­jesz­tő filmsorozatban és a Győr történelmét be­mu­ta­tó, a Xán­tus János Múzeumban vetítendő modern múzeumpedagógiai anyagban.

A rekonstrukciók elkészülte után a filmkészítés fázisa kö­vet­ke­zik. Két operatőr dolgozik a szoftverrel. Mun­ká­juk for­ga­tó­könyv és a „storyboard” alapján halad. Hajnal Ödön építészmérnök a grafikai fejlesztéssel foglalkozik, Magyar Zoltán a programozással.

Fejlesztési célok

Kutatásunkban a csatarekonstrukciók elkészítéséhez a Creative Assembly „Total War” című játékcsaládjának szoftverét használjuk fel. A több éves munka során eddig az 1809-es győri csata (Rome Total War, Napoleonic Mod.), a Kr.e.216-os cannae-i csata (Rome Total War, Realistic Mod.), rekonstrukciója készült el. Jelenleg az 1526-os mohácsi csata (Medieval II. Total War, Magyar Mod.) rekonstrukcióján dolgozunk.

A rekonstrukció során a különféle történettudományi el­mé­le­tek­nek megfelelően többféle modellt készítünk a se­re­gek­ről és harcrendjükről. Meghatározzuk az egyes egy­sé­gek fizikai tu­laj­don­sá­ga­it, pszichológiai ál­ló­ké­pes­sé­gü­ket, a fegyverek ha­tás­a­da­ta­it – mindezt eredeti források és a szakirodalom fel­hasz­ná­lá­sá­val.

A fejlesztésnek az a célja, hogy a lehető legkomplexebb módon is­mer­tes­se meg a játékossal a Magyar Királyság diplomácia-, politika- és gazdaságtörténetét, eszmetörténeti, művészettörténeti elemekkel gazdagon átszőve, miközben a játékos izgalmas stratégiai prob­lé­mák­ba bonyolódik, újra megvívja régi korok nagy csatáit, védi az or­szá­got tatár, török ellenében, és dinasztikus, szövetségi kap­cso­la­tok­kal próbálja megmenteni önálló állami létünket a Habsburg ér­de­kek­kel szemben.

A „Magyar Mod.” fejlesztése során először az Árpád ház történetét be­mu­ta­tó hadjárat készült el, mely 1080-tól a kiskirályok koráig teszi lehetővé az ország irányítását.

Grafikus fejlesztés

Egy rekonstruált pavéze, mellette a kiindulási alapul szolgáló eredeti

A mohácsi csata modellezése egy grafikus csapat, Hajnal Ödön építsézmérnök és Ma­gyar Zoltán bevonásával történik. Segítségükkel a csata fizikai ele­me­i­nek, a fegyvereknek, páncéloknak valamint a katonák moz­gá­sá­nak kor­hű megjelenítése válik lehetővé.

A játék a magas igényű grafikai rekonstrukció révén tu­do­má­nyos, pub­li­ká­ci­ós értéket is képvisel, mert jelenleg nincs olyan magyar ki­ad­vány, mely a korabeli magyar had­vi­se­lés­ről, a katonák vi­se­le­té­ről és fegy­ver­ze­té­ről ilyen rész­le­tes is­me­ret­a­nyag­gal bírna. A grafika el­ké­szí­té­sé­nél eredeti for­rá­sok­ra, ré­gé­sze­ti leletekre, múzeumban őr­zött tárgyakra és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértőire tá­masz­kod­va hoz­tuk lét­re az egyedülállóan hiteles látványvilágot.

Hódoltság kori török pajzsok

Két szálfegyveres a XV. század végéről

Hadvezetési rendszer

A győri csata rekonstrukciójához használt számítógépes labor

A csatarekonstrukciók számítógépes meg­je­le­ní­té­sé­hez min­den esetben legalább nyolc, hálózatban összekapcsolt, adott koreográfia szerint cselekvő résztvevőre van szük­ség. A szoftver lehetővé teszi 40-50 ezer karakter moz­ga­tá­sát, mely 80 külön irányítható egységet jelent, így a csa­tá­kat eredeti vagy legfeljebb felezett létszámokkal játsz­hat­juk újra. A szem­lél­te­tő­a­nya­gok és filmek elkészítéséhez a csatatér fon­to­sabb szegmenseit külön is re­konst­ru­ál­juk.

A csata forgatókönyvének elkészítése során külön-külön minden „játékos” mozgását és harcát meg kell tervezni, és meg kell oldani azok másodperc pontosságú szink­ro­ni­zá­ci­ó­ját.

Az 1809-es győri csata rekonstrukciója során egy va­ló­ság­hű irányítás-parancsnoklási rendszert is le­mo­del­lez­tünk. A rendszer tesztje során minden, játékosok által meg­sze­mé­lye­sí­tett hadtestparancsnok egy írnokkal ren­del­ke­zett. A csata irányítása a főhadiszállás feladata volt. A kom­mu­ni­ká­ció futárokkal történt, így az ennek megfelelő késleltetés is a rendszer része. A csata alatti kommunikáció szerepét sikerült úgy modellezni, hogy az valóban hatással lehessen a csata ki­me­ne­te­lé­re.

A győri csata „forgatókönyve”

A csata során zajló komunikáció dokumentálható, így a csa­ta későbbi visszajátszása során a kom­mu­ni­ká­ci­ós lán­co­kat egymásra gyakorolt hatása ele­mez­he­tő és össze­vet­he­tő az adott időpont há­rom­di­men­zi­ós va­ló­sá­gá­val. Ele­mez­he­tők a kom­mu­ni­ká­ci­ós hibák, azok kör­nye­ze­ti, pszi­cho­ló­giai okai. Elemezhető a szervezet ha­té­kony­sá­ga, az előzetes koncepciók és tervek meg­va­ló­sí­tá­sá­nak kö­vet­ke­ze­tes­sé­gi szintje, sőt az egyes résztvevők pszi­cho­ló­gi­ai at­ti­tűd­jei, a csoportdinamika pa­ra­mé­te­rei. Mesterségesen be­é­pí­tett szabályokkal irányítottá vál­hat­nak az ilyen típusú kutatások.

A modell katonai akadémiák, kommunikációs tré­nin­gek gyakorlati eleme lehet.

Didaktikai célok

Célunk, hogy olyan interaktív oktatási segédanyagokat fejlesszünk ki, melyek biztosítják és igénylik mind­a­zo­kat az is­me­re­te­ket, mellyel a kö­zép­is­ko­lás diákok tanulmányaik alatt találkoznak, ezáltal támogatva a tör­té­nel­mi tananyag elsajátítását.

A Károli Gáspár Egyetem Történettudományi Intézete 2008-2009-es tanévtől kurzus formájában is le­he­tő­sé­get biztosított arra, hogy az egyetem hallgatói is részt vehessenek a munkában. Az elméleti és gya­kor­la­ti ele­me­ket egyaránt tartalmazó kurzuson a diákok az adott hadtörténeti esemény elméleti feldolgozása mellett a számítógépes rekonstrukció meg­al­ko­tá­sá­ban is szerepet kaptak.

A 2010-2011-es tanévben a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban rendszeres órán kívüli fog­lal­ko­zá­so­kon kö­zép­is­ko­lás csoportokkal dolgozunk.

Az oktatási segédanyagok fejlesztésében szoros együttműködésben dolgozunk a Hyperion Interaktív Oktatás Fej­lesz­tő Kft. munkatársaival, akik a kivitelezésben és a menedzsmentben segítik munkánkat.

3D csatarekonstrukciók

Az egyesületünk által készített szemléltető eszközök skáláját bővítik azok az animációs filmek, amelyeket a rekonstruált csa­ták jeleneteiből vágtunk össze. Ezeken a gondos viselettörténeti és régészeti kutatómunka révén a csaták szereplői test­kö­zel­ből mutathatók be, ami által a nézők árnyalt és hiteles képet kaphatnak az adott korra jellemző fegyverzetről és ru­há­zat­ról.

Török baltás gyalogság a XV. századból

Magyar puskás gyalogság a XV. századból

Rohamozó magyar félnehéz lovasság a XV. századból

Animált térképek

Az egyesület azon dolgozik, hogy szemléletes 2D animációk for­má­já­ban is bemutathatóak legyenek történelmünk leg­fon­to­sabb csatái. A tervek között szerepelnek még vár- és vá­ros­re­konst­ruk­ci­ók, ost­ro­mok 2D animációi is.

További tervünk a történelmi atlasz interaktív elektronikus vál­to­za­tá­nak elkészítése. Az atlasz tartalmazni fogja az alap­tan­terv összes kö­ve­tel­mé­nyét, a könyv formátumú atlasz minden elemét. Az elekt­ro­ni­kus atlaszt nem kötik idősíkok, ezáltal lehetővé válik a tör­té­nel­mi vál­to­zá­sok folyamatos, dinamikus bemutatása. Az egyes te­ma­ti­kus tér­ké­pek ani­má­ci­ói egymással kompatibilisek, egymásra il­leszt­he­tő­ek lesznek, így párhuzamosan nyo­mon­kö­vet­he­tő­vé, össze­füg­gé­se­ik­ben szemlélhetővé válnak például a gazdaságtörténeti és po­li­ti­ka­tör­té­ne­ti folyamatok.

Letölthető anyagok

Letölthető anyagaink hamarosan elérhetőek lesznek.